Twilight :)

Esős napra ébredtem, mint mindig. Felsóhajtottam majd össze szedtem magam. Apu már hamar elment horgászni, így nem zavarom meg a kérezkedéseimmel. Meg reggeliztem majd néztem a tv-t, ami elég ritkaság. Hallottam egy ajtó csapódást. Oda mentem, de csak Alice volt az.
-Jó reggelt!-mosolygott rám.
-Neked is Alice.-leültem vissza a kanapéra.
-Tudod azon gondolkodtam, hogy mit csináljunk.-leül mellém.
-Alice nem akarok most vásárolni.-mondtam szenvedő hangon. Szomorú lett ettől. De úgy látom megint eszébe jutott valami.
-Tudom mit csináljunk. Sétáljunk, és majd kitalálunk több dolgot.-ez nekem okésnak tűnt.
-Rendben benne vagyok.-kikapcsoltam a tv-t és felálltam.-Hova megyünk sétálni?-vettem fel a kabátot.
-Mi mást lától itt?-mosolygott rám újból.
-Hát jó.-elindultunk. Az erdő sok gallyal van teli már megint. Igaz néhányba majdnem elsetem, de hát ez vagyok én. Pár méterrel arébb volt egy lány. Haja olyan barna volt, mint az enyém, de a szeme vörös. Eléggé magas. Nem lepődnék meg ha Emmett elveszett testvére lenne.
-Alice, ugye ő újszülött?-rám vigyrogott.
-Ne parázz nem lesz semmi baj. Különben is épp ő érte jöttünk.-azzal oda ment a lányhoz.
-Te ezt mind láttad?-lepődtem meg.
-Persze, mit gondoltál?
-Semmit.-most már én is oda mentem.
-Helló, hogy hívnak?-nézett ré szép szemmel.
-Liza.
-Üdv Liza. Alice vagyok. És mióta vagy vámpír?-közbe méregette körbe a lányt.
-Nem emlékszek pontosan.-megállt Alice.
-Te már régóta vagy itt?
-Hát ide még csak most jöttem.
-Bella te maradj itt, Liza te gyere egy kicsit.-leültem egy farönkre. Az egyik fa sor mögött zajt hallottam. Oda mentem. Mikor átértem láttam, hogy itt vannak a Cullenek. Tudtam, hogy valamelyik észre vett.
-Mit csinálsz?-mondta Alice, és én megijedtem. Hátra fordultam hozzá.
-A frászt hozod rám.-Alice kuncogott.
-Alice tényleg ne hozd másra a frászt.-szólt Carlisle. De ő csak kuncogott.
-Ha láttad volna Bella képét!
-Alice mutasd be inkább Lizának, hogy mi hogy van.
-Jó..-ezzel elment.Carlisle vissza ment a többiekhez. Én pedig visszaültem egy farönkhöz. Oda jött hozzám Esme Rosalie és Jasper. Rosalieval az utobbi időkben jól kijövünk.
-Látod milyen idő van?-mosolygott Jasper, mert imádott baseballozni.
-Aha, a Te időd. De várjátok meg Alicet és Lizát.-húztam fel a térdem.
-Szerintem te helyettesítheted őt!-vigyorgott rám Rosalie és Esme.
-Még csak az kéne.-mosolyodtam el. Ekkor hallottam valami faág reccsenést. Hát igen Liza. Ő is odajött hozzám.
-Alice gondolom ott vár titeket, ha Lizát így elhagyta.-ennyit kellett mondanom és csak ketten maradtunk Lizával.
- Te elég bátor vagy hallod-e?-leül mellém. Elkezdett esni az eső, s majd ezután villámlott is. felsóhajtottam.
-Nem, nem vagyok az csupán csak olyanok nekem, mint a második családom.-magam elé néztem, majd elmosolyodtam.
-Sosem féltél?-nézett rám kerek szemekkel.
-Nem, sosem féltem.-felálltam, majd elindultam a "pálya" felé.- Na és te? Hogy változtál át?
- 1956-ban. Éppen 14 éves voltam. A családommal sokat utaztunk és volt egy 19 éves fiú. Nagyon megtetszett. Emlékezeteim szerint ilyen barnás feketés haja volt. Egyik este utána mentem, és láttam, hogy csupa vér a szája, a keze. Ledermedtem egy pillanatra, majd futottam. Megállított majd megfogta a kezem, és úgy tett, mint aki súgni akart volna valamit, de nem.-behunyta a szemét, mintha elképzelné, hogy mi is volt.-Ott hagyott a sikátorban, mint a többi két tetemet.Az esőbe csak hánykolódtam, sikítoztam, de nem értettem, hogy miért. Miután átváltoztam, meg kerestem, majd megmondtam neki, hogy szeretem. Egy másik lánnyal volt éppen. Azt hiszem, hogy Leonának hívták. Éjjel bosszúból megöltem a lányt.
-Jézusom.-megdöbbentem.- És most ezért gondolom üldöz az a fiú.-csak bólintott erre, hisz majdnem sírt. Ekkor az egész Cullen odajött.
-Liza mi a baj?-ölelte meg Alice.
-Semmi csak eszembe jutott valami.-szipogta.
-Liza akarod, hogy haza vigyelek?-ajánlkozott Alice.
-Ha megtennéd?-állt fel.
-Gyere te is Bella!-megfogta Alice a kezemet és húzott maga után. beszálltunk a kocsiba.
-Miért húztál magad után?-hátra fordult majd aranyszínű szemével komolyan nézett rám.
-Mi történt?-ránéztem Liza-ra, hogy el akarja-e mondani Alicenek a történteket.
-Hát elmeséltem, a vámpírrá válásomat.-sóhajtott.
-Oh, értem.-elindult a kocsival. A Cullen házhoz mentünk. Még mindig olyan szép tágas, mint régen. Alice megmutatta Liza szobáját, én pedig sunyiba haza sétáltam...